Szerdán Budapesten tárgyalt a honvédelmi miniszter az amerikai NATO-nagykövettel a védelmi kiadások emeléséről.
Ruszin-Szendi Romulusz Matthew Whitakerrel, az Egyesült Államok NATO-nagykövetével egyeztetett Európa helyzetéről, a szövetség előtt álló feladatokról, Magyarország szándékairól és arról, miként emelik a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára. A tárca beszámolója szerint a megbeszélés nyílt és őszinte volt. Konkrét számokat vagy ütemtervet nem közöltek.
Mit vállalt Magyarország?
A NATO 2025-ös hágai csúcsán a tagállamok 2035-ig vállalták, hogy GDP-jük 5%-át védelemre és biztonságra fordítják: 3,5% jut a hagyományos katonai kiadásokra, 1,5% a kapcsolódó területekre, például a kibervédelemre és az infrastruktúrára. A megvalósíthatóságot 2029-ben felülvizsgálják. Magyar Péter miniszterelnök az idei ankarai csúcs után megerősítette, hogy Magyarországnak 2035-ig el kell érnie az 5%-ot.
Hol tart most az ország?
A kiindulópont a 2%. Ruszin-Szendi júniusban azt mondta, hogy az első két évben nem számít a honvédelmi költségvetés növekedésére, mert a kötelező 2% is elég az ígéreteihez. A 2035-ig szükséges 3,5%-hoz hozzátette: figyelembe kell venni az ország gazdasági teherbíró képességét. Júliusban azt mondta, hogy az 5%-ot 2035-re biztosan teljesítik, de egyelőre más prioritások vannak.
Ugyanez a kettősség látszik az uniós SAFE-hitelprogramnál. Magyarország számára a Bizottság 2025 szeptemberében 16,2 milliárd eurós előzetes keretet jelölt ki. A HVG és a 444 szerint a magyar hatóságok végül ennek nagyjából harmadát, 5,4 milliárd eurót igényelnének. A Bizottság szerint ez szerepel a magyar tervben, és az értékelés folyamatban van. A minisztérium külön hangsúlyozta, hogy a miniszter nem mondta, hogy a kormány egyáltalán nem élne a hitellel.
Honnan lesz rá pénz?
Egy 2025-ös számítás szerint a 2025-ös tervezett 1753 milliárd forintos védelmi kiadás helyett az 5% több mint 3754 milliárd forintot jelentene. Ez régi alapra épülő szám, de a nagyságrendet mutatja. A költségvetési helyzet közben szűk: Kármán András pénzügyminiszter szerint a törvényben elfogadott 3,7%-os hiány a valóságban 8,3% lett volna kormányváltás nélkül. A 2027-es költségvetés tervezetét a Pénzügyminisztérium októberre ígérte.
Elemzők három lehetőséget látnak az emelés finanszírozására: más területek kiadásainak csökkentése, adóemelés vagy hitelfelvétel. Egyszerű lineáris számítással, ha az emelés 2028-ban indul, 2035-ig évente nagyjából 0,4 százalékpontot kellene hozzátenni a GDP-arányos kiadáshoz. Ez a mi számításunk, nem hivatalos adat.
A lengyel példa és a magyar kontraszt
Lengyelország 2025-ben már a GDP több mint 4%-át költötte védelemre, a magyar kormány viszont egyelőre a 2%-ot tartja. Korábbi cikkünkben a lengyel légtérzárak kapcsán már feltettük a kérdést, mennyire állunk készen egy hasonló helyzetre. A válasz részben a költségvetésen múlik.
Mire figyeljünk?
- A 2027-es költségvetési tervezet védelmi sora
- Mikor indul az emelés, és milyen ütemben
- A SAFE-hitel végleges összege
- A 2029-es NATO-felülvizsgálat
A vállalás és a mozgástér közötti feszültség nem ellentmondás, hanem a következő évek költségvetési döntéseinek tétje. A mérce az, hogy a 2027-es költségvetés mutat-e már elmozdulást.