Ami két hete még egyetlen párizsi környéki gimnázium diákjainak tiltakozása volt, mára országos méretű válsággá nőtte ki magát Franciaországban. A középiskolai tüntetések nyomán csütörtökön 1949 embert vettek őrizetbe egyetlen nap alatt, több mint ezer iskola előtt demonstráltak, 222 intézmény bejáratát pedig elbarikádozták.
Hogyan kezdődött
A mozgalom szeptember 21-én indult a Párizshoz közeli Créteil Saint-Exupéry gimnáziumában, ahol tartósan betöltetlen tanári állások miatt törtek ki a tiltakozások. A diákok zsúfolt, akár 35 fős osztályokat, krónikus tanárhiányt, leromlott iskolaépületeket és reggel nyolctól este hatig tartó tanítási napokat kifogásolnak. Az ügyben a legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a Fédération Syndicale Unitaire is a diákok mellé állt, és egy Le Figaro-felmérés szerint a franciák 62 százaléka is indokoltnak tartja a tiltakozást.
Lángoló iskolák, megtámadott tanárok
Az elmúlt napokban a mozgalom több helyen erőszakba fordult. Nantes-ban egy iskolaépület olyan súlyosan megrongálódott a tűzben, hogy egy hónapig zárva kell tartani. Rouenben, Strasbourgban és Le Havre-ban szintén tüzek ütöttek ki iskoláknál, Strasbourgban egy autót is felgyújtottak. Marseille-ben a Victor Hugo középiskola tanárait benzinnel locsolták le, Toulouse-ban rohamrendőrökkel csaptak össze a fiatalok. Belfort-ban egy rendőrtisztet életveszélyesen megtámadtak — az ügyészség gyilkossági kísérlet miatt nyomoz.
A hatóságok szerdai összesítése szerint a mozgalom kezdete óta 119 diák és iskolai dolgozó, valamint 83 rendőr és csendőr sérült meg. Franciaország 3700 állami középiskolájából szerdán már 356-ot érintettek a megmozdulások — ez önmagában is jelzi, mekkora az eszkaláció üteme.
Politikai vádaskodás
A kormány szerint szervezett, szélsőbaloldali csoportok használják ki a helyzetet: Sébastien Lecornu miniszterelnök a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) „felelőtlen harsogását” hibáztatja, Gérald Darmanin igazságügyi miniszter pedig „aktív és erőszakos kisebbségről” beszélt, hozzátéve, nem is biztos, hogy minden rendbontó középiskolás. Jean-Luc Mélenchon, az LFI vezére ezzel szemben azt állítja, a tüntetések Emmanuel Macron kilencéves elnökségének „siralmassá vált” oktatási örökségére adott jogos reakciók, a kormányt pedig azzal vádolja, hogy „megtorlást rendelt el”.
A válság közepette új szereplő is feltűnt a színen: a korábban választási tisztségviseléstől eltiltott Marine Le Pen a zűrzavart kihasználva igyekszik visszatérni a politikai közbeszédbe.
A háttérben: költségvetési vita
A tiltakozás nem függetleníthető a kormány 2027-es büdzsétervétől sem. Bár a jövő évi oktatási költségvetés hivatalosan 1,1 milliárd euróval nő, a tanári fizetéseket részben befagyasztanák — ez váltotta ki a szakszervezetek szeptember 30-i általános sztrájkfelhívását is, amely egybeesett a diáktüntetések csúcspontjával.
Háttér
- 2026. szept. 21. — a mozgalom kezdete Créteilben
- 2026. szept. 29–30. — a tiltakozás első erőszakos csúcspontja, 440, majd 164 fő őrizetbe vétele
- 2026. okt. 1–2. — 356, majd 1949 fős őrizetbevétel, iskolai tüzek sorozata
- ~400 iskola — a péntekre várhatóan zárva tartó intézmények száma
- 3700 — Franciaország állami középiskoláinak teljes száma
A kormány egyelőre a rend helyreállítására és a békés többség elválasztására a radikális kisebbségtől összpontosít — arra egyelőre nincs válasz, hogy a mögöttes, évek óta halmozódó oktatásfinanszírozási problémákat miként kívánják orvosolni.