Két malomkő közé szorulhat Magyarország energiapolitikája. Miközben az Európai Unió 2027 végéig kötelező teljes leválást ír elő az orosz fosszilis energiáról, az Egyesült Államok új szankciós törvénye akár 100 százalékos vámmal sújthatja azokat az országokat, amelyek továbbra is jelentős mennyiségben vásárolnak orosz olajat vagy gázt. Budapest mindkét irányban kivételért lobbizik — csak épp most már nem az a kormány, amelyik a helyzetet előidézte.
Az EU már döntött
Az Európai Tanács januárban, még az Orbán-kormány idején, minősített többséggel fogadta el azt a rendeletet, amely 2027 végéig kötelezővé teszi az orosz gáz- és olajimport teljes leállítását az unióban. A szavazáson 24 tagállam támogatta a tiltást, Magyarország és Szlovákia nemmel voksolt, Bulgária tartózkodott. Szijjártó Péter volt külügyminiszter szerint a rendeletet „csalással” fogadták el, és Magyarország az Európai Bírósághoz fordul ellene. Az Orbán-kormány álláspontja szerint a szabályozás sérti a tagállami szuverenitást és veszélyezteti az ellátásbiztonságot — különösen a tengerparttal nem rendelkező országok esetében.
Most Washington is nyomás alá helyezi
Szeptember 16-án az amerikai képviselőház is elfogadta a Lindsey Graham nevéhez köthető szankciós törvényt, amelyet Trump elnök két nappal később alá is írt. A jogszabály alapján az amerikai elnök akár 100 százalékos vámot vethet ki azon országok exportjára, amelyek a törvény hatálybalépését követően is jelentős mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt.
A retorika változott, a gyakorlat alig
A tavaszi kormányváltás után hatalomra került Tisza-kormány élesen szakított Oroszországgal diplomáciai téren: szeptemberben tíz orosz diplomatát utasítottak ki, az új külpolitikai irányelvek pedig biztonsági fenyegetésnek minősítik Moszkvát. Energiapolitikában azonban a folytonosság szembetűnőbb: a kormány most is ugyanazért az amerikai szankciómentességért lobbizik, amit még Orbán Viktor tárgyalt ki 2025 novemberében, és amely november 21-én jár le. Hajdú Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tiszás elnöke a nyáron Washingtonban egyeztetett erről amerikai partnerekkel, Orbán Anita külügyminiszter pedig szeptember végén az ENSZ-közgyűlésen erősítette meg, hogy a mentesség meghosszabbításán „gőzerővel” dolgoznak.
A Tisza választási programja 2035-ig ígérte a teljes leválást az orosz energiáról. A gyakorlatban azonban — a külügyminiszter szavaival — egyelőre „a beszerzés diverzifikálása, de az Oroszországgal való együttműködés fenntartása” a cél, vagyis érdemben ugyanaz az irány, mint elődje alatt. Magyar Péter emellett a Visegrádi Csoport szeptemberi csúcstalálkozóján azt javasolta, hogy az EU új, hétéves költségvetése tartalmazzon kártérítést azoknak az országoknak, amelyek lemondanak az orosz energiáról — retorikában más, tartalmában hasonló szuverenitás-érvelés, mint amit korábban Szijjártó Péter képviselt.
Honnan a kiszolgáltatottság?
A helyzet nem a semmiből jött. Magyarország olajimportjának mintegy 60 százaléka orosz eredetű (további 16 százalék Kazahsztánból érkezik, szintén a Barátság-vezetéken), gázimportjának pedig körülbelül 85 százaléka. Ez az arány a régiós átlaghoz képest is kirívóan magas: az EU egészének orosz gázfüggése a háború előtti 45 százalékról mára 12 százalékra csökkent. Az orosz fél saját adatai szerint Magyarország 2026 első felében mindössze 12,5 százalékkal csökkentette a vezetékes olajimportot — vagyis a diverzifikáció eddig inkább szimbolikus, mint érdemi.
A tét
Az Európai Számvevőszék nemrég arra figyelmeztetett, hogy az orosz energia kivezetése „éppen akkor akadozik, amikor Európa energiabiztonsága megújult fenyegetésekkel néz szembe” — a közel-keleti feszültségek miatt szűkülő világpiaci kínálat és a történelmileg alacsony, 67 százalékos uniós gáztárolói töltöttség egyaránt nehezíti a télre való felkészülést.
- 2026. jan. 26. — az EU Tanácsa megszavazza a teljes orosz energialeválást 2027 végéig (még az Orbán-kormány alatt)
- 2025. nov. 21. — lejár az Orbán-kormány által kialkudott amerikai szankciómentesség
- 2026. szept. 16–18. — az amerikai Kongresszus elfogadja, Trump aláírja a Graham-törvényt
- 60% / 85% — Magyarország olaj-, illetve gázimportjának orosz eredetű hányada
- 2035 — a Tisza választási ígérete szerint eddig válna le Magyarország az orosz energiáról
A kormányváltás retorikában éles fordulatot hozott Oroszország-ügyben — az energiafüggés kezelésében egyelőre nem. A kérdés egyre inkább az, meddig lehet mentességekre és kártérítési igényekre építeni egy energiapolitikát, ahelyett, hogy a függőség tényleges okait kezelnék.
